Magyar szerkezettár
🪄↴ 
ó/ezer
→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ ezer




    ó1

    
      
      
    
    
      fn
    
    
1.
      az o hosszú párja.
    

    
2.
      ennek írásjegye (ó, ó).
      
 | 
        
<rövidítésként:>.
        
          
 ▸
ó
        
      
    

  

    ó2

    
 →
 óv
  

    ó3

    
      
      
    
    
      mn
    
    
1.
      irod
      ódon, ősi.
    

    
2.
      irod
      elavult.
    

    
3.
      nép
      nem ez évi <termés(ű)
>.
      az ó vörösborból adj, ne az újból!
    

    
[
      fgr
    ]

  

    ó
    
      cxn
    
    óra.
  


/[Hyph:Slash]




____________________



    meg1

    
      
      
    
    
      ksz
      (egyenlő rangú m-részek és mellékm-ok, ill. mellérendelt m-ok kapcsolására)
    
    
1.
      
<felsorolásban:> és.
      hinta, homokozó meg mászóka van a játszótéren.
      
 | 
        
          <összeadásban.>
        
        öt meg öt (az) tíz.
      
      
 | 
        
          <kapcsolatos m-ok között.>
        
        fúj a szél, meg az eső is esik.
      
      
 | 
        
<toldásszerűen haszn. m-rész v. m kapcsolására:> továbbá.
        vett cukrot, sót, no meg csokit a gyereknek.
      
    

    
2.
      
        <megismételt szavak között, fokozás kif-ére.>
      
      
        
 ▸
ezer meg ezer
        
 ▸
újra meg újra
      
    

    
3.
      
        <a pontos megnevezést, ill. szó szerinti elmondást helyettesítő kif-ekben.>
      
      ekkor meg ekkor.
    

    
4.
      
        (a m-ban a második helyen)
      
      
<ellentét kif-ére:> pedig.
      ez piros, az meg sárga.
    

    
5.
      
        <érzelmileg színezett m-ban.>
      
      hát te meg hogy kerülsz ide?; ez meg mi?
    

    
[↔meg2

]

  

    meg2

    
      
      
    
    
      ik
    
    
1.
      ritk
      hátrafelé, vissza.
      megfordul.
      
 | 
        magához, magának.
        meghív, megtart [valamit magának].
      
    

    
2.
      
        <mozzanatos, ill. nem tartós cselekvés, történés kif-ére.>
      
      meghúz, megborzong.
    

    
3.
      
        <a cselekvés, történés elkezdődésének kif-ére.>
      
      megindul, megszeret.
    

    
4.
      
        <a cselekvés, történés befejeződésének kif-ére.>
      
      megöregszik.
      
 | 
        
          <a cselekvés, történés részleges befejeződésének kif-ére.>
        
        megkopik.
      
    

    
5.
      
        <a cselekvés, történés eredményes befejeződésének kif-ére.>
      
      megkeres, megmenekül.
    

    
6.
      
        <egyszeri cselekvés, történés kif-ére.>
      
      megjelöl, megkér.
    

    
7.
      ritk
      
        <a cselekvés, történés nagy fokának kif-ére.>
      
      megnyaggat, megszenved.
    

    
8.
      ritk
      
        <annak kif-ére, hogy valaki, valami valamilyen helyzetben, állapotban tud maradni.>
      
      megáll [a bicska a fában]; megül [egy helyen].
    

    
9.
      
        <konkrét jelentésű ige átvitté, elvonttá változtatására.>
      
      meghurcol, megvisel.
    

    
10.
      
        <egyéb jelentésmódosító szerepben.>
      
      meglép, megszól.
    

    
11.
      
        <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.>
      
      meg-megáll.
    

    
[↔mögé
]

  


____________________



    ezer
    
      
      
    
    
      tőszn
    
    
1.
      tízszer száz (1000).
      ezer oldal; ezernél kisebb szám;
      
        
 ▸
ezrek
      
      
 | 
        
          
 ▸
ezren
        
      
      
 | 
        vmely pénzegységből ezer.
        ezerért vette.
      
      
 | 
        
          
 ▸
ezret teszek egy ellen, hogy 
        
      
      
 | 
        az ezredik év.
        ezerben történt.
      
    

    
2.
      gyak. túlzó
      nagyon sok.
      ezer baja van;
      
        
 ▸
ezer meg ezer  ezer és ezer  ezer és egy
      
      
 | 
        túlzó
        rendkívüli, nagy.
        ezer szerencse, hogy ...

      
      
 | 
        
          <udvariassági kif-ekben.>
        
        ezer bocsánat!
      
    

    
[
      iráni
    ]

  


____________________



    és
    
      
      
    
    
      ksz
      (egyenlő rangú m-részek és mellékm-ok, ill. mellérendelt m-ok kapcsolására)
    
    
1.
      
<felsorolásban:> továbbá, azonkívül.
      apám, anyám és testvérem.
      
 | 
        
<ellentétes jelentésű szavak kapcsolására, gyak. kif-ekben:> ...
is, ...
is.
        ég és föld; élet és halál.
      
      
 | 
        
          <egyenrangú mellékm-ok között.>
        
        eszembe jutott, hogy péter beteg, és hogy pál elment.
      
    

    
2.
      
<megismételt szavak között, fokozás kif-ében:> meg.
      
        
 ▸
száz és száz
        
 ▸
újabb és újabb
      
    

    
3.
      
        <kif-ekben a pontos megnevezés h.>
      
      elmondta, hogy itt és itt járt.
    

    
4.
      
<egyidejű v. egymást követő történést kifejező m-ok kapcsolására:> s, az(u)tán.
      találkoztunk az utcán, és sokáig beszélgettünk.
    

    
5.
      
<következményt kifejező m-ok kapcsolására:> (te)hát, ennek következtében.
      ráijesztettek, és máris fizetett.
    

    
6.
      gyak. irod
      
<ellentétet v. váratlan fordulatot kifejező m-ok kapcsolására:> de.
      kiabált, és nem hallotta senki.
    

    
7.
      mégpedig.
      csak várt, és nem hiába várt.
    

    
8.
      
<a szót másra terelő új m élén:> hát.
      és tifelétek mi újság?
    

    
9.
      
        <msz-szerűen, beszélgetés folytatását sürgető szóként.>
      
      és?; no és?
    

    
10.
      biz
      
<msz-szerűen; fölényes válaszban:> nem törődöm vele!
      
        
 ▸
és aztán!
      
    

    
[
e ‘ez’+s erősítő szócska]

  


____________________



    egy1

    
      
      
    
    [eggy]
    
I.
      
        mn-i
        tőszn
      
      
1.
        annyi, amennyit a természetes számsor első egész száma jelöl (1).
        egy fia van;
        
          
 ▸
nem egy
        
        
 | 
          egyetlen.
          
            
 ▸
egy emberként  mint egy ember
          
        
        
 | 
          
            <kif-ekben.>
          
          
            
 ▸
egy cseppig  szálig  szemig
          
        
      

      
2.
        osztatlan, egész.
        egy darabban;
        
          
 ▸
egy csomóban  rakáson
        
        
 | 
          egyszeri.
        
        
 | 
          egységes, egyetlen.
          egy közösséggé forrtak össze.
        
        
 | 
          csupa, merő.
          egy vér lettem.
        
      

      
3.
        ugyanaz, azonos.
        egy véleményen van valakivel;
        
          
 ▸
egyek vagyunk
        
      

      
4.
        
          <időpont megjelölésére, sorszn-i jelentésben.>
        
        
          
 ▸
egy óra
        
      

      
5.
        
<pongyola haszn:> első.
        az egy kerületben; az egy b-be jár.
      

    

    
II.
      
        fn-i
        tőszn
      
      
1.
        egy egységből álló mennyiség, szám.
        
 | 
          
            <
(ütemes) mozgás vezénylésében vezényszóként.>
          
          egy, kettő, egy, kettő!
        
      

      
2.
        gyak. biz
        egy dolog, egy egység, kül. pénzegység.
        erre az egyre emlékszem; egy húszért vette.
        
          
 ▸
egyet mondok, kettő lesz belőle
        
        
 | 
          egy óra mint időpont.
          pontosan egykor.
        
        
 | 
          az egyes számmal jelölt épület, helyiség.
          földszint egy.
        
        
 | 
          
<pongyola haszn, hónap neve után:> elseje.
          május egy.
        
      

      
3.
        egy személy.
        
          
 ▸
nem egy
        
        volt ott nem egy, aki ...

        
 | 
          ugyanaz a személy, dolog.
          egyet szeretünk.
        
      

      
4.
        isk biz
        az egyes számjegy.
        fölírom az egyet.
      

      
5.
        
          (hsz-szerűen)
        
        
          
 ▸
egyet
          
 ▸
alszik rá egyet
        
        
 | 
          
            
 ▸
eggyé
          
          eggyé olvad.
        
        
 | 
          
            
 ▸
egytől egyig
          
        
      

    

    
III.
      
        htl
        névm
      
      kissé rég
      egyik (a kettő közül).
      
 | 
        
          
 ▸
egy és más
        
      
      
 | 
        
          
 ▸
egyőnk  együnk, egyőtök, egyőjük
        
      
    

    
[?↔így
]

  

    egy2

    
      
      
    
    [eggy v. egy]
    
      (hangsúlytalan)
    
    
I.
      
        htl
        névelő
      
      
1.
        
          <meghatározatlan, még nem említett v. ismeretlen személyt, dolgot jelentő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.>
        
        vett egy táskát; egy rokonom képe; egy újabb rendelet szerint.
        
 | 
          
            <időhat előtt, a meghatározatlanság kif-ére.>
          
          egy este;
          
            
 ▸
egy időben
            
 ▸
egy alkalommal
          
        
        
 | 
          
            <htl mennyiséget jelentő szó(szerkezet) előtt; kitétele nélkül a szó(szerkezet) helytelen.>
          
          egy kevés víz;
          
            
 ▸
egy kis ideig
          
        
        
 | 
          
            <némely htl nagyságra, fokra utaló belső tárgy, ill. hsz előtt.>
          
          egy nagyot sóhajt;
          
            
 ▸
egy kicsit  kevéssé  egy kissé
          
        
      

      
2.
        
          <fajfogalmat jelölő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.>
        
        egy kisgyermektől ezt ne kívánd!
        
 | 
          
            <valakihez, valamihez mint típushoz, fajtához való hasonlítás esetén.>
          
          olyan, mint egy virágoskert.
        
        
 | 
          
            <hasonlítást nem tartalmazó, nem metaforikus névszói állítm előtt.>
          
          jános egy okos ember (helyesen: jános okos ember).
        
      

      
3.
        
          <érzelmileg színezett m kiemelő szavaként, a jelző és a jelzett szó között.>
        
        ravasz egy fickó!
      

      
4.
        
          <típusra, ill. a megnevezett személyi tulajdonságaira utaló tulajdonnév előtt.>
        
        egy szabó jánostól ezt elvárjuk!
      

    

    
II.
      
        hsz
      
      ritk nép
      körülbelül.
      lehet egy tíz méter.
    

    
[←egy1

]

  



  


  


PÉLDÁK #1



    

  1. asztal (szótár)
    2. 

  2. asztalos (szótár)
    3. 

  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
    4. 

  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
    5. 

  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    6. 

  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
    7. 

  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
    8. 

  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    9. 



PÉLDÁK #2



    

  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
    2. 

  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
    3. 

  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
    4. 

  4. fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
    5. 

  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
    6. 

  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
    7. 

  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
    8. 



PÉLDÁK #3





    

  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
    2. 

  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
    3. 




    

  1. alapító tag – okos gyerek
    2. 




    

  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
    2. 

  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
    3. 




    

  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő) 
    2. 

  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend) 
    3. 

  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend) 
    4. 

  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
    5. 

  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
    6. 



PÉLDÁK #4




  


  


Kapcsolat •
szerkezettar@nytud.hu •
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet •
© 2024